Az elmúlt napokban szinte az egész világot az a kérdés foglalkoztatta, hogy Izrael mikor és milyen választ fog adni az országot szombat éjjel ért iráni támadást követően.
Az izraeli kormány egy ötéves, 19 milliárd sékel (körülbelül 1 852 milliárd forint) keretösszegű programot hagyott jóvá, amelynek célja a gázai határ menti közösségek helyreállítása és megerősítése a tavaly októberi, Hamász által végrehajtott terrortámadás után.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint Benjámin Netanjahu és az izraeli vezetés felelős a közel-keleti feszültségek legutóbbi eszkalációjáért, különösen az iráni nagykövetség elleni támadás miatt, ami további regionális konfliktusokhoz vezethet - írja a Reuters.
A pártja nézőpontjával nem teljesen egyező kijelentéseket tett Izrael Hamász elleni háborújáról Donald Trump volt amerikai elnök, aki idén is megszerezte a Republikánus Párt jelöltségét, hogy újból összecsapjon a demokrata Joe Bidennel. Egy interjúban ugyanis a zsidó állam Gázában végrehajtott pusztítását kritizálta, ami éket verhet közte és a többi republikánus politikus között, bár Trump bizonytalan lábakon álló külpolitikájára is fényt vet.
A Hamász iszlamista terrorszervezet szerint Izrael elutasító választ adott arra a javaslatukra, amely az október 7-i terrortámadásuk során a Gázai övezetbe hurcolt izraeliek szabadon engedéséről és a két fél közötti tűzszünetről szól.
Donald Trump volt amerikai elnök egy hétfőn megjelent interjúban erősen kritizálta a Demokrata Párt és Joe Biden elnök Izraellel kapcsolatos álláspontját. Azt állította: a demokraták utálják Izraelt, és azok a zsidó vallású amerikaiak, akik a demokratákra szavaznak, "gyűlölik a vallásukat." Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője beszédében nemrég erősen bírálta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Ezzel kapcsolatban nyilvánított véleményt tegnap a republikánus exelnök, akit idén is az elnöki szék republikánus várományosának tekintenek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnapi kormányülésén keményen visszautasította a nemzetközi közösség által állított vádakat, miszerint az izraeli hadsereg (IDF), a kormány és ő maga hamis okokból tartja fenn a gázai háborút. Valamint egy újabb akciót lebegtetett meg a gázai Rafah ellen. Eközben Olaf Scholz német kancellár szerint egy Rafah elleni támadás nehezítené a békekötést.
Hétfőn el kellett halasztani egy szavazást az izraeli Knesszetben, amely a palesztin államiság kérdéséről tett volna állásfoglalást. Bár a döntéshozók szinte bizonyosan elutasítják majd a felvetést, a miniszterelnök számára egyáltalán nem mindegy, hogy pontosan milyen arányban születik határozat – számolt be a Jerusalem Post.
A CIA és a Moszad vezetői Kairóban tárgyalnak Izrael és a Hamász közötti tűzszünetről, valamint túszok szabadon bocsátásáról a nemzetközi béketörekvések keretében – számolt be a Financial Times.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a helyi televíziókban is közvetített nyilatkozatban utasította el szerda este a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet tűzszüneti és túszelengedési alkuját.
Miközben egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az izraeli-palesztin konfliktus újabb felvonásának békés rendezéséért, addig Jeruzsálemben néhány politikai szereplőnek ez a legkevésbé sem érdeke. Különösen a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu kovácsolhat magának előnyt az elhúzódó harcokból – számolt be az Asia Times.
Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni a kapcsolatait Izraellel és a Gázai övezet háború utáni újjáépítésében sem vesz részt mindaddig, míg nem készül hiteles terv a palesztin állam megteremtésére – jelentette ki a szaúdi külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap este adásba került interjújában.
Egy drónnal végrehajtott légicsapásban Izrael végzett kedden Száleh Arúrival, a Hamász második legmagasabb rangú vezetőjével Bejrút egyik déli elővárosában - közölték libanoni és palesztin biztonsági források.
Kemény hangnemben kritizálta Izrael Gáza elleni katonai akcióját Joe Biden amerikai elnök egy mai kampányrendezvényen – írja a Reuters.
Az izraeli belpolitikai életben egyre szélsőségesebb vélemények fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen jövőt szánjon Jeruzsálem a jövőben a Gázai övezetnek. A szélsőjobboldal nagyon támogatja, hogy térjenek vissza a telepesek a palesztin területre, de ettől a zsidó állam nyugati szövetségesei nagyon ódzkodnak – írja a Politico.
Humanitárius okokból átmeneti fegyvernyugvást szeretne az Egyesült Államok kérni Izrael kormányától Gázában – írja a Reuters. Az Egyesült Államok álláspontja sokáig az volt, hogy nem szólnak bele abba, Izrael hogyan reagál a Hamász támadására.
Most válik csak igazán valósággá a sci-fi.
Erről adott tájékoztatást az ukrán vezérkar.
Ennek ellenére kiállnak Ukrajna mellett.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
